* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 128.39 KB | |
| 2008-01-11 10:49:16 | |
 | |||||||
Nyilvános  1116 | 4915 | A cikk a következő könyvből származik (017-018. oldal): | Cím: 19/2., Zala megye kézikönyve=Handbook of Zala county Közös adat: Magyarország megyei kézikönyvei=County handbooks of Hungary=Handbücher der Komitate Ungarns Közreműködő: Hóbor József (1954) (szerk.) ; Béli József (közrem.) Szerz. közl.: [főszerk. ... Hóbor József] ; [a megyei és településtanulmányok szerzői ... Béli József et al.] ETO jelzet: 908.439.121(035) ; 050.8(439.121) Tárgyszó: Zalavár Szakjelzet: 908 Cutter: M 16 ISBN: 963-9089-19-2 Oldalszám: 488-1040 p. Megjegyzés: Lezárva: 1998. márc. 31. ; Bibliogr.: p. 470-472. ; Összefoglalás angol nyelven A cikk felismertetett szövege: Lakosság száma: 467 fő ALSORAJK Belterület: 84 ha ALSORAJK KOZSEG ÖNKORMÁNYZATA 8768 Alsórajk, Kossuth u. 29. Telefon: (93) 354-014 ület: 762 ha BASIC INFORMATION Accessibility: The village of Asórajk is located in the eastern part of Zala county, along the River Zala. It is situated 24 km north of Nagykanizsa, it is easily accessible: the nearest railway station is in Kilimán, 2 km from the village. Municipality address: 8768 Alsórajk, Kossuth u. 29. Phone: (93) 354-014 Mayor: Mr. Ferenc Bedő Population: 467 Characteristics: The area of the village has been inhabited since the 9th century. The name of Alsórajk was first mentioned in written documents in 1247. The local mon-astery became uninhabited in 1557. In 1588 the village was destroyed by the Turks. In the 19"1 century Alsórajk was famous tor its huge cat-tle. After the Second World War the village was predominantly agrarian. Currently local business life is stagnant, the number of entrepre-neurs is 26. The levél of infra-structure is fairly high. The village has a sports field, an exhibition room, a church, a museum, a cul-ture house and a library. Infrastructure: Apartments with water: 79% gas: to be installed phone: 31% sewage: in process Tourist attractions: The village saint\'s day is celebrated in August. Sights include the memóriái room of Kisfaludy Stróbl Zsigmond, sculptor, born in the village. Alsórajk község Zala megye keleti felén, az észak-déli vonal közepén terül el. Nagykanizsától északra, 24 km-re helyezkedik el a Pacsa felé vezető országút mentén. A határ nyugati része a Principális-csatorna, a keleti fele dombos. A községen átvezető út északdéli irányú. A megye vérkeringésébe az autóbusz-közlekedés, valamint a kilimáni vasútállomás - 2 km a településtől - vonja be. Történelem A község területe és környéke régóta lakott hely. Biztos adataink a 9-10. századból vannak. Pribina-Kocel "mosaburgi állama" a környéken volt. A feltárt temetőben 35 csontvázat és hamvasztásos sírt találtak. A Kastélydomb lakóházas telepet rejtett. Alsórajk nevének említéséről a források különbözően beszélnek. 1247-ben említik „Rayk" alakban, más adatok 1370-, illetve 1413-ból szólnak. A név a szláv Raj személynévből és a -k képzős alakból származik. Tudjuk azt, hogy a zalai vár földjei közé tartozott az első Árpád-kori királyok idején, 1239-ben az alsólendvai Bánffyak a bol-dogságos szűz tiszteletére premontrei apátságot alapítottak, de 1557-ben már elhagyott. 1472-ben az Also-Rayk névvel először találkozunk. 1486-ban már két Rajkról írtak a források bizonyíthatóan külön egyházzal, külön plébánossal. 1532-ben Miklós, 1550-ben Georgius a plébános. 1574-ben már kisebb erődítmény állt itt a rajki udvarházak megerősítésével. A mai Várhely-pusztán állt, négyzet alakú palánkerőd ó-olasz bástyákkal. 1588-ban a török elpusztította, de újjáépült. Mem véletlen, hogy Pyspek György özvegye eladja javait a kanizsai vár zászlóhordozójának. 1595-ben a szigeti bég ostromolta, de Rayki Albert visszaverte a támadást. 1600-ban elpusztult a település és az erőd. Még 1690-ben is puszta falu, birtokosai a pá-íos atyák, a területe műveletlen. 1698-tól 1721-ig többször elzálogosították Alsórajkot. A Polgármesteri Hivatal épülete MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119. Kisfaludí Stróbl Zsigmond: „Finálé" 1738-tól egy régebbi urbáriumot megismételtek, bizonyítja a hely újra lakott voltát. 1748-ban már malmuk, nagy makkos és épületerdői voltak. A telepített szőlők már 8-9 évesek, hegyvámot is fizettek utána. Az 1770-es években Szabó Mihály volt tanítójuk. 1782-ben 347 lélek lakott a faluban, papja azonban nem volt. Kanizsai piacokra jártak, szőlőt termesztettek, szabad menetelűek voltak. 1819-ben már 49 házat, 322 lakost számlálhattak meg. 1828-ban kovács is dolgozott a faluban, igaz csak fél évet évenként, Egy nemesi család is élt itt. 1832-től az Inkey-birtoknak, híres volt a szarvasmarha-és a sertéstenyészete. Az 1848-as forradalom idején 375 lakos élt a településen, és 28 tanulóval magyar nyelvű iskola működött. Ennek ellenére még 1870-ben is 246 analfabétát írtak össze. Híres volt az itteni nagy gulya. A századfordulótól intenzív fejlődés indult meg Alsórajkon. A lakosság száma 1935-ig 660 körül volt. Nőtt az írni-olvasni tudók száma (1910-ben 376 fő). 1925-ben községi népiskolájuk működött, és három iparos is dolgozott a településen. Levente Egyesület és Polgári Lövész Egylet tevékenykedett a községben, de felsőrajki központhoz tartoztak. 1945-ben megtörtént a földosztás. Az 560 kataszt-rális holdat 102 igénylő kapta. Szociológiai jellemzők Jelenleg a település lakosságának száma csak 467 fő, fokozatosan csökken. 13 munkanélkülit tartanak nyilván, ebből 8 a szakunkás, 5 pedig a szakképzetlenek száma. 1948-ban a négyosztályos iskolát államosították, 60 gyermek járt az egy tanterembe, ahol két pedagógus foglalkozott velük. 1960-ban új iskola épült. Csökkent a gyermekek száma, nem volt gazdaságos a fenntartása. Jelenleg nem működik oktatási intézmény a faluban, a tanítás Felsőrajkon folyik. A községet dicséri, hogy 1962-69 között általános iskolai felnőttoktatás is történt. A településnek van művelődési háza, a helyi igényeket ki tudja elégíteni. 1970-től klubkönyvtár szolgálja az olvasókat. A lakosság római katolikus vallású, a hitéletet a helyi templom biztosítja. 1950 után épült az orvosi rendelő, majd az újabb rendelő 1988-ban készült el. Most Felsőrajkról jár ki az orvos hetente egyszer. A sportot a labdarúgó kispálya próbálja kielégíteni. A település erősen agrárjellegű. 1945 előtt a lakosság 25-30%-a eljárt dolgozni a faluból. 1959-ben alakult meg a téesz I40 taggal, s a „Jószerencsét" nevet vette fel. 1962-ben beolvadt a felsőrajki „Megértés" Termelőszövetkezetbe. Munkalehetőséget biztosított az állami gazdaság is, amelynek 1954-től központja volt. 1962-től a Baki Állami Gazdaság II. számú területeként működött. Jelenleg a gazdasági élet stagnál, a különböző vállalkozók és vállalkozások száma 26. A község és a magyar nemzet büszkesége az 1884 július elsején itt született Kisfaludi Stróbl Zsigmond kétszeres Kossuth díjas szobrász, kiváló művész. Első sikerét az 1912-ben a Műcsarnokban kiállított „Finálé" című szobra hozta meg számára, melyért elnyerte a Rudics-díjat. Életművében a monumentális feladatok mellett (Huszár emlékmű Sopronban, Hősiemlékmű Kecskeméten, Szabadság-szobor a Gellért-hegyen, a budapesti Kossuth szobor főalakja) tetszetős aktszobrai (A Gyík, Liliom) s találó karakterű, frissen mintázott portréi jelentősek (G. B. Shaw, Iványi Grünwald, Pet- rovics E., Vorosilov, Gyurkovics Mária stb.). A világ számos országában állnak szobrai. Szülőfalujában találjuk Kisfaludi Stróbl Zsigmond emlékszobáját. Az infrastruktúra területén hatalmas ütemű fejlődés érzékelhető. Eddig ez igen fejletlen volt. A 157 lakás közül 79 vezetékes vízzel ellátott. Méhány év alatt megoldódott a telefonia problémája, több, mint 80 fővonal hívható fel. Ugyancsak rendeződött a szervezett szilárd és folyékony kommunális hulladék elhelyezése, elszállítása. A község önálló jegyzői hivatalt működtet. Elkészítették Alsórajk település fejlesztési tervét. Az úthálózat javítása, gázvezeték építése szerepel a legfontosabb feladatként. Az itt élő emberek szorgalma, törekvése biztosíték arra. hogy a település tovább fejlődjön. AZ ÖNKORMÁNYZAT TISZTSÉGVISELŐI: Bedő Ferenc polgármester Csiszár László alpolgármester Papp Nándorné jegyző A képviselő-testület tagjai: Boros József, Csiszár László, Farkas Tibor, Horváth Árpád, Zsuppán Csaba PÉNZÜGYI ADATOK: Éves költségvetés: 19 millió Ft Állami hozzájárulás, támog.: 7 millió Ft Egyéb helyi bevételek: 12 millió Ft Értékpapír, portfolió: 1 millió Ft Önk. vagyon összértéke: 16 millió Ft Ebből ingatlanvagyon: 4 millió Ft TELEPÜLÉSFEJLETTSÉGI MUTATÓK: Lakások száma: 157 Vezetékes ivóvízzel ellátott lakások: 79% Telefonnal ellátott lakások aránya: 31% Kábeltelevízió hál. bekapcsolt lakások:.77% INTÉZMÉNYEK: 1 művelődési ház, 1 kiállítóterem, 1 könyvtár, 1 templom, 1 múzeum, 1 sportpálya RENDEZVÉNYEK: Búcsú - augusztus KÖZSZOLGÁLATI ADATTÁR: Orvosi Rendelő Kossuth L. u. 10. Tel: (93) 354-008 MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119. |
