Alsórajk története, épített és természeti értékei

Alsórajk község Zala megye keleti felén, az észak-déli vonal közepén terül el. Nagykanizsától északra, 24 km-re helyezkedik el a Pacsa felé vezető országút mentén. A határ nyugati része a Principális-csatorna, a keleti fele dombos. A községen átvezető út észak-déli irányú. A megye vérkeringésébe az autóbusz-közlekedés, valamint a kilimáni vasútállomás - 2 km a településtől - vonja be.

Alsórajk története

Alsórajk a 9. század környékén alakulhatott. Régészeti leletek alapján a mosaburgi fejedelemség idején egy kisebb szláv település állhatott a mai falu helyén. A településen 1239-ben alapult egy premontrei kolostor, azonban a falu első írásos említése csak 1247-ből való. Néhány évtizeden át nem hallunk Rajkról, csak azt tudjuk, hogy a nemzetségnek itt birtokos Buzád ága 1270-ben premontrei prépostságot alapított itt.

Alsórajk azok közé a települések közé tartozik, melyről középkori adatokat közöl Holub József Zala megye története a középkorban című munkájában. Az alábbi részlet a műből való:
"Más birtokosai közül 1330-ban vagy 40-ben Akur fia Pálról olvasunk, aki itteni birtoka felét végrendeletében anyjának és nővérének hagyta s ehhez beleegyezésüket adták rokonai és nembeliei közül Mihály fia Lőrinc, Olivér fia Imre és Dénes fia János /Fejér: i.m. IX/7. 530./. 1330 táján osztályt tettek Rajk és Törek birtokokban Rajki Mihály fiai és Rajki János. 1338- ban előbbiek Jánostól az osztálylevelek bemutatását kérték, mert nem tudták pontosan, hogy melyek az ő részeik /Gr. Teleki-cs. lt. Gyömrő XXIII. 1. 12./. 1338-ban Pál országbíró a Rajki János fiai, Pósa fiai s másfelől Rajki Mihály fia Mihály közt Rajk ősi birtokukban létrejött osztály megerősítésére kirendeli az ujudvari konventet /ZO. I. 342.; a per még 1340-ben is folyt."
"1486-ban már két Rajkról írtak a források bizonyíthatóan külön egyházzal, külön plébánossal. 1532-ben Miklós, 1550-ben Georgius a plébános 1574-ben már kisebb erődítmény állt itt a rajki udvarházak megerősítésével.
A mai Várhely-pusztán állt, négyzet alakú palánkerőd olasz bástyákkal. 1588-ban a törökök elpusztították, de újjáépült. Nem véletlen, hogy Píspek György özvegye eladja javait a kanizsai vár zászlóhordozójának. 1595-ben a szegeti bég ostromolta, de Rayki Albert visszaverte a támadást. 1600-ban elpusztult a település és az erőd. Még 1690-ben is puszta falu, birtokosai a pálos atyák. A területe műveletlen. 1698-tól 1721-ig többször elzálogosították Alsórajkot. 1738-tól egy régebbi urbáriumot megismételték, bizonyítja a hely újra lakott voltát. 1748-ban már malmuk, nagy makkos és épületerdői voltak. A telepített szőlők már 8-9 évesek, hegyvámot is ebben az időben már fizettek. 1770-es években Szabó Mihály volt tanítójuk. 1782-ben 347 lélek lakott a faluban. Az 1848-as forradalom idején a falu lakossága 375 fő volt, olvasható a Principális Menti Önkormányzatok Társulásának honlapján.
Az 20. század elején a település lélekszáma meghaladta az 500 főt, mivel 1910-ben 662, 1920-ban 653 fő volt a magyar lakosság száma a Révai Nagylexikon szerint.
A Magyar nagylexikonból tudjuk, hogy 1486-tól említik a települést Also Rayknak, és a lexikon szerint 1910-ben 653, 1990-ben már csak 478 fő volt a falu lakossága. A kiegészítő kötet alapján 2001-re a lakosság száma 430 főre csökkent.
Az Új magyar lexikon adatai alapján a 60-as évek elején 660 volt a falu lakossága, 1972-ben már csak 630, és 1980-ban 604 főre csökkent a lélekszám. Tehát a két lexikon adatait tekintve a falu lélekszáma folyamatosan csökkent.

A Zalai Közlöny 1925. július 17-ei száma arról ad hírt, hogy Alsórajkot a felsőrajki körjegyzőséghez csatolták.

1998. március 31-én zárult annak az összefoglalónak az adatgyűjtése, mely a Zala megye kézikönyvében jelent meg. Ez a kötet angol nyelvű összefoglalót is közöl. Részletes történeti feldolgozást és nagyon gazdag adattárat olvashat itt az érdeklődő.

További érdekességeket tematikus linktárunkban találhat.

►►►►►

Épített értékek
 

A Veszprémi Főegyházmegye honlapján látható a település Limai Szent Róza katolikus temploma.

A település híres szülötte Kisfaludi Stróbl Zsigmond szobrászművész melynek felújított szülőházában található a műveiből 

és emlékszobáiból kialakított múzeum és a község könyvtára. Az alábbi link még az uradalmi kastélyban található emlékszobára utal.

A település lés fontos építészeti értéke a volt Koller István uradalmi kastély, mely 2006-ig a Polgármesteri Hivatalnak adott helyet, ma privatizálandó épület. Hányatatott sorsárol itt olvasható egy ZAOL-on megjelent cikk.